Mindszenty bíborosra emlékeztek 50 évvel az amerikai látogatása után. (2024/10/26)

Ötven évvel azután, hogy utoljára az Egyesült Államokban járt, Mindszenty József bíborosra, Magyarország római katolikus prímására, a nácizmus és a kommunizmus elleni lelkiismereti fogolyra emlékeztek meg a múlt héten a washingtoni magyar nagykövetségen tartott rendezvényen.

Mindszenty, aki 1975-ben, 83 éves korában hunyt el, most azon az úton halad, hogy szentté váljon egyházában. 2019-ben a Vatikán "tiszteletreméltónak" nyilvánította – történelmileg ez az első lépés abban a folyamatban, amely "boldoggá avatáshoz" (elhunyt személy kihirdetése a boldogság állapotában) és végül "szentté avatáshoz" (szentté tétel, és így valaki, akihez a katolikusok imádkozhatnak) vezet.

Vatikáni források szerint azzal, hogy Ferenc pápa mérlegeli Mindszenty szentté avatását, ez már 2026-ban eljöhet.

"Életbevágóan fontos, hogy reflektáljunk az üzenetére" – mondta Takács Szabolcs magyar nagykövet a nagykövetségen Mindszentyről megemlékező amerikai és magyar tömegnek, megjegyezve, hogy a totalitarizmus elleni brutális kínzásokkal és hosszú börtönbüntetésekkel szembesülve a prelátus "az emberi méltóság szimbólumává vált az egész világ számára".

Mindszentyt fiatal papként tartóztatták le 1919-ben, mert feljelentette a kommunista Kun Béla magyar kormányát. Az 1944-ben püspökké kinevezett Mindszentyt ismét bebörtönözték, mert leleplezte a náci megszállókat és felszólalt a zsidók mellett – becslések szerint 10-15 000 embert végzett ki a kormány Magyarország 1945. júniusi felszabadítása előtti hónapokban.

A későbbi években Mindszenty arról volt ismert, hogy szentáldozást adott – a katolikus mise legmagasabb szentségét, amelyben az áldozó Krisztus halálát szimbolizáló ostyát eszik – az általa celebrált misék zsidó látogatóinak. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a Newsmaxnak elmondta, "a sokat szenvedő zsidók iránti szenvedélye miatt" tette ezt.

Amikor XII. Piusz pápa 1946-ban Mindszentynek adta egy bíboros, az Egyház legmagasabb rangú tisztviselőjének vörös kalapját, azt mondta: "Te leszel az első, aki elszenvedi a vértanúságot, amelynek szimbóluma ez a vörös szín." Igaza volt.
A hazáját megszálló kommunisták elítéléséért Mindszentyt röviddel 1948 karácsonya után letartóztatták. Brutálisan faggatták, az emberi tűrőképesség határáig kínozták és 1951-ben egy kirakatper során elkábították, a prelátus 1956-ig börtönben maradt.

Ez a felkelés elűzte a kommunista kormányt, és Magyarországot semleges nemzetnek nyilvánította a hidegháborúban. A lázadók kiszabadították Mindszentyt a börtönből, de néhány nap alatt az orosz tankok leverték a felkelést, és a bíboros az amerikai nagykövetségen keresett menedéket a következő 15 évre.

A kommunizmussal szembeni hajthatatlan ellenállás szimbólumaként Mindszenty sokakat megmozgatott szerte a világon. Dr. Elizabeth Spalding a Kommunizmus Áldozatainak Emlékművétől felidézte, hogy "apám [Lee Edwards pedagógus és tudós] a párizsi Sorbonne-on tanult, és a magyar felkelés leverése és Mindszenty bíboros helyzete feldühítette. Megfogadta, hogy mindent megtesz, hogy megszabadítsa az embereket a kommunizmustól."

1971-ben VI. Pál pápa utasította Mindszentyt, hogy hagyja el a budapesti nagykövetséget és jöjjön a Vatikánba. A Szovjetunióval kötött megállapodás értelmében a bíborost 1973-ban megfosztották esztergomi prímási címétől (a magyarországi katolikus egyház vezetője). Pál pápa megsemmisítette Piusz pápa magyar kommunista tisztségviselők kiközösítését Mindszenty bebörtönzése és kínzása miatt.

A dühös Mindszenty később kiadta emlékiratait, amelyekben megismételte a kommunizmussal való szembenállását, és erősen bírálta az 1960-as években, a II. Vatikáni Zsinat alatt megkezdett liberális reformokat az Egyházon belül.

Megjegyezve, hogy Mindszenty a kommunizmus bukása előtt halt meg Oroszországban és Kelet-Európában, Stefan Megyery atya, a washingtoni Vízkereszt Katolikus Egyház lelkipásztora és a környékbeli Magyar Katolikus Közösség történésze megjegyezte, hogy örökségének része volt, hogy "mások folytatták a kommunizmus elleni harcot – Lech Walesa [lengyel munkásvezető], Alekszandr Szolzsenyicin, [lengyel] Stefan Wyszynski bíboros és II. János Pál pápa."

Ha Mindszenty tíz-tizenöt évvel később élt volna, tette hozzá Megyery atya, "talán II. János Pál pápa lett volna".

Ez nem történt meg, de Mindszenty bíboros hamarosan megoszthatja egyházának megtiszteltetését II. János Pállal – a szentté avatást és az imák tárgyát mindenütt.

A következőket Gyula atya jegyezte meg:

Mindszenty József bíboros 1974 júniusában látogatott meg minket az apátságban második amerikai útja során (miután 1971-ben elhagyta a budapesti amerikai nagykövetséget és Bécsbe költözött [a pápa kérésére]). Mivel 1956-ban, a forradalom leverése után a budapesti amerikai nagykövetségre menekült, és ott élt 15 évig a fővárosban, a kommunisták tehetetlenek voltak vele szemben.

Amerikai útja során a texasi apátságunkban lakott, és öt napig velünk maradt. Sűrű programjának fő eseménye a sajtótájékoztató volt (Mészáros Tibor titkár és pap volt a tolmácsa); tiszteletbeli doktori címet kapott a Dallasi Egyetemtől; Magyar gyermekek konfirmálása a Fort Worth-i Carswell légibázison; és egy nagy mise mintegy 700 ember számára a ciszterci iskola tornatermében.

Kérésére kezdődtek meg a havi magyar istentiszteletek az apátságban.

Azt hiszem, 1975-ben halt meg. Egy dél-amerikai útról tért vissza Ausztriába, amikor a repülőgépen megbetegedett, és néhány nappal később meghalt. Először az ausztriai Mariazellben temették el, majd a kommunizmus után testét visszavitték Magyarországra, és az esztergomi székesegyház kriptájában helyezték végső nyughelyére.